Reggel mikor felkeltem felvetem a JinRin által kikéászitet ruhámat. Majd kimentem a levegöre és sétáltam egy picit levegözni és sétálni. JinRin éppen valamit mosogatot vagy fözöt nem tudom igazából de észre vett és ode jött hozám.
-HaRa kisaszony! Jól aludt?-mondta JinRin miután meghajolt.
-Köszönöm jól aludtam. Mond csak nem merre van anyám?-kezdtem érdeklödni.
-Nem tudom én korán keltem ugyan de dolgom volt igy nem tudom.-mondta JinRin.
-Rendben akkor viszont gyere kimegyünk a piacra körül szeretnék nézni.-mondtam egy kicsit elgondolkozva.
-Rendben menjünk de várjon egy picit!-mondta JinRin majd elfutot de 2 parc múlva már ott is vol.
-Akkor mehetünk?-kérdezte JinRin.
-Igen mehetünk!-mondtam majd elindultunk út közbe össze találkoztunk apám egyik beosztotjával TaeHyukkal.
-Régen látalak HaRa na meg téged is JinRin!-mondta majd meghajolt.
-Igen régen!-mondtam majd én is egy kis fázis késésel meghajoltam.
-Mond csak nem látad a föfelügyelö urat?-kérdezte TaeHyuk.
-Nem sajnos nem láttam apámat. Mivel kicsit elaludtam és még az anyámat sem láttam.-mondtam.
-Értem! Na mindegy nekem most mennem kel.-mondta majd meghajolt és elment.
-Na akkor most megyünk?-kérdezte JinRin.
-Jah igen persze.-mondtam majd elindultunk utköbe sok érdekes alakal találkoztunk.
-Kisasszony! Néze ez milyen szép!-mondta JinRin majd egy ezüstös ruhadiszre mutatot.
-De széép!-mondtam majd elö vettem amenyi pénzem volt és megvetem egyet magamnak és egyet JinRinnek. Majd szépen lesen elindultunk a palota fele megnézni hogy apám ott van-e.
-Ki maga van belépési engedéje?-kérdezte az egyik őr.
-Shin HaRa a nevem ő itt Jong JinRin és Shin föfelügyelö úr lánya.-mondtam magabitzos hangon.
-Értem akkor bemehet!-mondta majd meghajoltunk és bementünk. Nem kelet sokat menni mivel láttam apámat igy oda futotam hozzá.
-HaRa! Hát te mit keresel itt?kérdezte apám.
-Apám..-kezdtem bele de JinRin a szavamba vágot.
-Uram egy üzenete hoztunk!-mondta JinRin majd egy levelet nyujtot én pedig furcsán néztem rá.
-Értem! JinRin a választ légyszive s majd vidd el HaRával a csendörségre!-mondta majd bementünk megirta oda nyujtota elköszöntünk és mentünk haza fele mikor megláttam egy édes kiscicát.
-Nézd JinRin milyen aranyos kiscica!-mondtam majd felvetem.
-HRa kisaszony! Tudja hogy nem szabad tegye le!-mondta határozottan JinRin!
-Nem teszem le! Te most menj el a levélel a csendörségre én pedig haza megyek ezzel a tüneményel otthon találkozunk!-mondtam majd elindultam.
-De HaRa... Na mindegy inkább megyek vélgzem a dolgom és csöndbe vagyok!-mondta a végét már magába JinRin.
-Segitség! Segitség!-mondta egy furcsa hang amitöl nagyon megijedtem.
-Ki... Ki az?-mondtam félös hangon.
-Segitség! Segitség!-mondta egyre halkabban a hang.
-Jézuss!-mondtam majd láttam egy sebesült földön fekvö férfit nem sokkal a bejáratunktól.
-Segits!-hajtogata továb majd oda mentem és nagy nehezen neküzgöttem az ajtón és a cicát is beengetem.
-Várjon egy perc!-mondtam majd elfutam minden féle holmiért.-Még jó hogy ezt nem látja JinRin.-dönyögtem magamba.
-HaRa hát te meg csinálsz?-kérdezte anyám mikor bejött az ajtón.
-öhm.. izéé.. semmit. csak inkább gyere..-mondtam majd elkezdtem huzni magam után.
-Jezus! Azonal manj az ispotályba és hivj ehgy orvost!-mondta anyám én pedig futotam majd elestem de feláltam és hoztam egy orvost. Majd meggyógyitita és megjött JinRin is kilet vive tölem és a vendég szobába majd az esmények lezajlása után mindent elsimitotam amit csak tudtam..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése